Hatalmas összecsapás: pajzsokkal szorították vissza a migránsokat
Több száz, Hondurasból és Nicaraguából az Egyesült Államokba tartó embert tartóztatott fel a guatemalai határőrség szombaton.
Több száz, Hondurasból és Nicaraguából az Egyesült Államokba tartó embert tartóztatott fel a guatemalai határőrség szombaton.
Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) pénteken felülvizsgálta a Covid-19 elleni védekezéshez szükséges maszkok viselésére vonatkozó amerikaiaknak szóló útmutatását, és a "lehető legjobban védő maszk viselését" ajánlja, ugyanakkor nem tartja szükségesnek az N95-ös maszkok országos használatát- írja a Reuters.
Riadalmat váltott ki az Amerikai Egyesült Államokban a kedden fellőtt észak-koreai rakéta, mivel a friss információk szerint a kezdeti mérések miatt egy ideig úgy tűnt, hogy a rakéta elérheti az ország nyugati partjait. Pénteken újabb észak-koreai rakétakísérletről érkeztek hírek, az egyre gyakoribb kilövések miatt pedig Amerika büntetőintézkedésekről döntött.
Úgy érzik Oroszország diplomatái, hogy zsákutcába jutottak az Egyesült Államokkal és nyugati szövetségeseikkel való tárgyalások, a New York Times értelmezése szerint ez azt is jelenti, hogy jelezték, hogy készek felhagyni a diplomáciával.
Mivel néhány demokrata szenátor végül megfogadta a Fehér Ház kérését, így nem lett meg a szükséges 60 fős többség a Szenátusban amögé a javaslat mögé, ami súlyos szankciók kivetésére kötelezte volna Joe Biden amerikai elnököt az Északi Áramlat 2 gázvezetékre és így súlyosbította volna az európai gázválságot a gázárak további felverésével.
Ma szavaz az amerikai Szenátus arról a republikánus kezdeményezésről, hogy szankciókkal kell sújtania Joe Biden amerikai elnöknek az Északi Áramlat 2 vezetékpárt, és egy korábbi politikai alku alapján át kellene mennie a szövegnek, ami így tovább súlyosbítaná az európai gázválságot és vele az amerikai-uniós feszültséget. Éppen ezért a Fehér Ház nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy ne haragítsa magára az európai partnereket az orosz-ukrán konfliktus kezelésében és egy párhuzamos szenátusi javaslatot szorgalmaz, aminek elfogadása esetén csak akkor vetne ki Amerika szankciókat az új európai gázvezetékre, ha az oroszok megtámadják Ukrajnát. A helyzet tehát kiélezett és a szenátusi fejleményekre ma mindenképpen érdemes figyelni.
Továbbra is fontos célnak nevezte Klaus Iohannis román elnök az amerikai katonai jelenlét növelését Romániában abban a szerdai beszédében, amelyet a Romániában akkreditált külföldi diplomaták előtt mondott.
A szlovák kormány szerdán jóváhagyta az Amerikai Egyesült Államokkal kötendő védelmi együttműködési egyezményt (DCA) – jelentette a TASR szlovák hírügynökség.
Kína szóvivője szerdán azt mondta, hogy Tajvan függetlenségének bukása visszafordíthatatlan történelmi tendencia - számolt be a Kínai Népköztársaság hivatalos hírügynöksége, a Hszinhua.
Az amerikai gazdaság nagyon erős ahhoz, hogy átvészelje egyrészt az omikron-hullám berobbanását, ami egyébként is csak rövid távú hatásokat okoz, másrészt a közelgő kamatemeléseket, és a jegybanki mérleg leépítésének kezdetét – üzente keddi szenátusi meghallgatása során Jerome Powell Fed-elnök. Emellett azt is mondta, hogy miközben az infláció ellen határozottan fel akarnak lépni a kamatemelésekkel, a mennyiségi szigorítás megkezdésétől még kicsit távolabb vannak. Ezek az üzenetek összességében megnyugtatóan hatottak az amerikai részvény-, kötvény- és devizapiacokra, mert azt érzékeltették, hogy a Fed bízik abban, hogy az infláció elleni harc miatt kényszerűen megkezdődő monetáris politikai normalizáció nem fogja beomlasztani a gazdasági növekedést, ez pedig összességében táplálja a kockázati étvágyat.
Vélhetően a 2022-es év is bővelkedni fog konfliktusokban, amelyek a világ számos pontján idézhetnek elő komoly válságokat. A Council on Foreign Relations (CFR) azt vizsgálta friss elemzésében, hogy melyek lehetnek azok a gócpontok, amelyek leginkább megbolygatják a világ békéjét, és amelyek kapcsán felmerülhet a szélesebb eszkaláció kockázata.
A szenes erőművek fokozottabb igénybevétele és a koronavírus-járványból való gazdasági talpra állás, több közlekedés együtt oda vezetett, hogy tavaly mintegy 6,2%-kal ugrott az Egyesült Államok üvegházhatású gázkibocsátása – derül ki a Rhodium Group elemzéséből.
A NATO figyelmeztette Moszkvát, hogy hagyjon fel harcias külpolitikájával, és működjön együtt a nyugattal, különben acélozott katonai szövetséggel kell szembenéznie. A héten intenzív diplomáciai tárgyalások folynak, amelynek célja az Ukrajna elleni orosz támadás elhárítása. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára – és Norvégia egykori miniszterelnöke – kijelentette, hogy az Egyesült Államok vezette védelmi szövetség felkészült egy „új fegyveres konfliktusra Európában”, amennyiben a tárgyalások kudarcot vallanak. A nyugati tisztviselők emellett készen állnak a Moszkvával folytatott esetleges megbeszélésekre a hadgyakorlatok méretének csökkentéséről, a fegyverzetellenőrzésről és készek ígéretet tenni arra, hogy nem telepítenek amerikai rakétákat Ukrajnába – számolt be a Financial Times.
Nem vár áttörést az amerikai külügyminiszter a héten esedékes amerikai-orosz biztonsági tárgyalásoktól, de reméli, hogy sikerül valamilyen közös alapra jutni az ukrajnai válság kapcsán.
Egyre több jel utal arra, hogy új fegyverkezési verseny kezd kialakulni a világban, amelynek főszerepében az Egyesült Államok, Oroszország és Kína állnak. A szuperhatalmak közötti vetélkedés elsősorban a közepes hatótávolságú rakéták és hiperszónikus fegyverek telepítése és fejlesztése kapcsán jelentkezik. Ebből a szempontból az Egyesült Államok egyszerre próbálja meg csökkenteni az orosz és kínai érdekek érvényesülését, előbbit Európában, utóbbit pedig Ázsiában. Ez azonban nem könnyű feladat, hiszen mind Moszkva, mind pedig Peking ösztönözve vannak ezáltal arra, hogy saját katonai képességeiket feltornázzák. Többek közt ezen tényezők geopolitikai következményeit latolgatja a Fitch frissen megjelent elemzése.
Az MI6 vezetője, Richard Moore köszönetet mondott a kínai állami hírügynökségnek az ingyenes hirdetésért, miután Kína egy James Bond-tematikájú paródiavideót tett közzé, válaszul arra a tavalyi kijelentésére, hogy Peking a kémügynökség „legnagyobb prioritása”. A brit kémfőnök első nyilvános beszédéről mi is beszámoltunk.
Észak-Korea bejelentette, hogy nem vesz részt a februári pekingi téli olimpián. Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az Amerikai Egyesült Államok bejelentette az olimpia diplomáciai bojkottját, amelyhez Ausztrália, Kanada és Nagy-Britannia is csatlakozott.
Az Egyesült Államok és Japán képviselői aggodalmukat fejezték ki Kína növekvő befolyása miatt, egyúttal leszögezték, hogy szorosabbra fűzik együttműködésüket a regionális biztonsági kockázatok kezelése érdekében – írja a Reuters.
Míg Joe Biden és Kamala Harris a Capitoliumban emlékezett meg a 2021. január 6-i ostrom első évfordulójáról, az Amerikai Egyesült Államok 44. elnöke közleményben szólt az amerikai nemzethez. Barack Obama úgy látja, hogy az amerikai demokrácia nagyobb veszélyben van, mint egy éve, és szerinte ebben hatalmas szerepe van a Republikánus Pártnak.
Támaszpontot hoz létre Albániában az Egyesült Államok Európai Különleges Műveleti Parancsnoksága (SOCEUR) – jelentette be Edi Rama, Albánia miniszterelnöke.
Az EKB továbbra is óvatos maradhat.
Kiterjeszthetik az alkalmazását.
A Reuters értesülései szerint.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
